Nem mondhatni, hogy tele vagyok friss élményekkel. A hétfői norvég szóbeli vizsga óta gyakorlatilag csak annyi történt, hogy készülök a következőre. Dehát mit is lehetne várni, a vizsgaidőszakok már csak ilyenek. Egyedüli problémám csak az, hogy sajnos pont mindig a szemeszterek végén vannak a tanulós korszakok, amikor az agy befogadóképessége már a végéhez közelít. Bevallom őszintén, nekem most nehezen megy a tanulás. Egyre inkább felerősödik bennem az az érzés, hogy se itt, se ott nem vagyok. Erre találtam mondjuk egy nagyon hatékony gyógyírt, csak az a baj, hogy a laptophoz köt és így nem csinálhatom egész nap, mert tönkre menne a szemem.
Ez nem más, mint a kint készített fényképek javítása az Adobe Photoshop CS3 programmal. Hihetetlen, hogy amennyire bonyolultnak találtam még pár hónapja ezt a szoftvert, mostanában annál inkább megkedveltem. Döbbenetes, hogy mennyi mindent lehet egy fényképen javítani. Próbálom azért figyelembe venni, hogy a képek ne legyenek túlságosan valótlanok, mert az eredeti cél mégis csak az lenne, hogy a kép minél jobban visszaadja azt, amit én a készítés pillanatában a szememmel láttam. Szóval mindenkinek csak ajánlani tudom, hogyha valami hasznosban szeretne elmélyülni, akkor kezdjen el a fényképeivel törődni.
Holnap spanyolból vizsgázom. Úgy érzem, hogy nincs félnivalóm miatta. Ennek ellenére próbálok arra figyelni, hogy ne elbizakodottan menjek, mert általában mindig azok szívják meg a legjobban. Lásd: Titanic. Most erről jut eszembe. Képzeljétek, olyan hideg van, hogyha kesztyű nélkül megyek ki, akkor percek alatt képes bekékülni a kezem. Az arcomat szabályszerűen csípi a hideg. Tegnap reggel volt egy kis hó, azonban ma teljesen tiszta az ég. Néhány bárányfelhőn kívül semmi sincs fölöttünk. Érdekes még az, hogy szerintem én sohasem töltöttem el ennyi időt anélkül, hogy láthattam volna a Napot. Szerintem utoljára októberben láttam belőle egy kis részletet. Itt télen csak a horizontig jön fel, de mivel Aalesund körül van véve hegyekkel, így egyáltalán nem lehet látni. Viszont így gazdagabbak lehetünk a hegyek bearanyozott szilluettjeinek látványával.
Tegnapelőtt bementünk Ricsivel a suliba, hogy kinyomtassunk a marketing vizsgára valamennyit a tanulnivalókból. Megdöbbentő volt, hogy fullig volt a számítástechnika- és az olvasóterem is. Itt ugyanis az a szokás, hogy bejárnak tanulni a diákok. Azt, hogy mennyivel tudnak így effektívebben tanulni, nem tudom. Én azonban azt hiszem nem fogok erre rászokni, mert a 25 perces sétát a suliig meglehetősen viszontagságosnak találom. Főleg eső vagy csak szimplán csak nagy hideg idejében. Visszatérve a nyomtatáshoz. 80 oldalnyi jegyzettel gazdagodtunk. Ezekben benne van minden fejezetből a kulcsfontosságú tartalom. Szerintem ha ezt átnézem a könyvvel párosítva, akkor jól fog sikerülni a marketing vizsgám is.
Hazafelé bementünk a Sparba. Nem tudtam ellenállni és vettem két grillezett csirkecombot egy kis salátával és 100%-os narancslével. Ja, még egy csomag makarónit is. Mit gondoltok, mennyibe került? 120 korona... 3600 Forint. Igazán jólesett, de azért megfogadtam, hogy legközelebb már csak otthon eszek újra ilyesmit. A vacsora után aztán csöngettek. Kinéztem és derekamig érő kiskölykök álltak az ajtóm előtt. A focicsapatuknak gyűjtöttek felszerelésre. Az összeg, amit kértek, 600 Forintnyi korona volt, melyért cserébe részt vehetek egy nyereménysorsoláson. Legalábbis is a papíron ez állt. Lefogadom, hogy most tutira nyerni fogok. Hogy miből gondolom? Hát, abból, hogy már nem leszek itt. :-) Valószínűleg értesítenek majd a megadott mobilszámomon, hogy megnyertem a fődíjat, de sajnos csak személyesen lehet átvenni... Nem baj, legalább azzal a tudattal nézhetem a jövőben a norvég válogatottat, hogy azért ilyen jók, mert én is hozzájárultam az utánpótlásneveléshez.
Szeretnék most megmutatni egy videót, amin én (Joe Sasquatch), Tomi (Szuklah Hassan) és Kovács Józsi (Gidin McRae) vagyunk rajta. Ez elsősorban nekik szólna, hogy gondolok rájuk és meglehetősen hiányoznak. Kint az iványi határban készült 2007 májusában. Nálunk volt az Öcsi buggyja (ejtsd: nem bugyi hanem "bággi") és mi kimentünk vele rallyzni. Sajnos a benzinkészlet illetve a nap végére a jármű nem indult be többé. Letörtük az akkumulátor tartót, a sav kifolyt belőle és még ehhez hasonló szerencsétlenségek történtek. Jobbhíján az Anya kocsicsomagtartójában talált ugrálókötéllel vontattuk haza.
1 megjegyzés:
Meg - megünnepeljük nem sokára érkezésed (értsd: Boxi kupán rendelünk a szép szemű lánytól üdítőt és meg - megisszuk)
T
Megjegyzés küldése