A mai napom kissé magányosra sikerült, mert reggel lekéstem a találkozóról, ami azért lett volna, hogy elmenjünk közösen túrázni valamelyik közeli hegyre. Így én egyedül vágtam neki, mondhatni az ismeretlennek. Nem volt célom, csak egy jót akartam sétálni és egy kicsit lefáradni. Az Óceán felé indultam meg! Irtó friss a levegő egyébként miatta. A vízpartot csak egy nagy domb megmászásával tudtam elérni. Mindenféle turista út vagy anélkül, a meredek sziklákon próbáltam ügyeskedni. Kicsit fostam bevallom. A moha miatt elég sikamlós tud lenni, ám hálistennek az én kis 47-esem elég masszív ahhoz, hogy ne csúszkáljak. Ott készítettem egy rakat képet is.
Aztán újra a civilizált világ felé vettem az irányt. Elhatároztam, hogy megnézem az aalesundi focicsapat stadionját. Elég szép kis ékszerdoboz, mondhatom! Olyan 10 ezer férőhelyes lehet és Color Line Stadionnak hívják. De képzeljétek! Műfüves! Mellette pedig van egy fedett csarnok, de oda nem láttam be, mert az ajtó mögött még a büfé van, és csak utána a küzdőtér. Szemüveg nélkül meg kicsit korlátozottak számomra a távoli látási viszonyok. Nagyon megjött a kedvem focizni! Lehet, hogy bátorságot veszek hozzá és megkérdezem, hogy edzhetnék-e ott. A gond csak az, hogy nem hoztam otthonról focis cuccot. Nem jönne rosszul, mert felszedtem egy kis felesleget, mióta nem focizok versenyszerűen. Gyúrni mindenesetre fogok, az biztos! Egy kis izom sohasem árthat...
A városközpont felé vitt utána az utam. Érdekes volt, hogy minden zárva van. Vasárnap csak a bárok és vendéglők vannak nyitva. Semmilyen bolt sem. Még a pláza is "lakat alatt volt". Kerestem fodrászt, mert a hajkoronám lassan leesik a fejemről. Találtam hármat, majd valamelyik kevésbé nőies kirakatúba benézek a napokban. Az is tökre furcsa, hogy a kirakatokban nincs feltűntve egyetlen árucikken sem az ár. Tetszett ez a kis séta, mert az utcán is szinte csak én voltam. Vajon mindenki az Olimpiát nézi? Vagy a városközpontban mivel nem sokan laknak (mint Pesten a Váci utcában sem) ezért az a kevés ember is csak turista volt? Ezekre a kérdésekre majdcsak választ kapok, ha többet sétálgatok...
Az egyik bár kirakatában aztán megláttam a Premier Leage logóját. Ez azt jelentette, hogy ott élőben lehet szélesvásznú tévén nézni az angol bajnokság meccseit. Borzalmas nagy szerencsémre a Manchester United-Newcastle idénnyitó kezdett 5-kor. Az órámra néztem és 4:51 volt. Megörültem, ez jól összejött. Nagyon tetszett a United játéka. A 8. perc környékén olyan passzsorozatot mutattak be, hogy a labda mintha a flipperben lett volna. Egyérintőztek a manchesteri aranylábúak! Az ellenfél kapusa, Shay Given pedig hihetetlen jó formában védett. Nagyon jó volt újra focimeccset nézni, rég nem láttam már. A félidőben viszont úgy véltem, hogy kár lenne egy sötét pincehelységben meccset nézni - mégha a United is játszik - amikor olyan gyönyörű idő van odakint. Folytattam a sétám... Bementem a Tourinform irodába és minden brosúrát magamhoz vettem, ami ingyen volt. Még nem volt időm azóta megnézni őket. Találtam egy újságárust is, benéztem, mert komolyan mondom, már azon törtem a fejem, hogy veszek egy norvég újságot is akár, csak legyen már olyan szép nagy kihajthatós újság a kezemben, mint a Nemzeti Sport. Úgy szeretem a friss nyomdaszagot, és azt a megfogalmazhatatlan várakozást, amit az okoz, hogy be akarom "falni" a híreket. Nem vettem olyan újságot, mert elcsábított egy magazin. A World Soccer júliusi számát vettem meg. Szép lassan elkezdtem hazafelé ballagni, mert a kollégiumtól igencsak messzire jutottam. Egy félórába biztos beletellett mire szép tatásan hazaértem. Amúgy is, a farmeromat már kicsit kinőttem és a fenéktájon kicsit szorít így nem merek benne túl nagyokat lépni. Na jó, ne úgy képzeljétek el a gyaloglásomat, mint aki betojt, hanem olyan apróléptű magyarzolisan...:-))
Itthon aztán kellően éhesnek éreztem magam ahhoz, hogy legyőzzem félelmeimet és lustaságomat, hogy bemerészkedjek a konyhába vacsorát csinálni magamnak. Nem kell nagy showra gondolni...Csak egy konzervet csináltam meg, aminek valami trondhejms jorgensz morgensz-szerűség volt a neve. Valami ragu lehetett, szép bendegúzosan elfogyasztottam a szoba közepén a harmadnapos kenyeremmel és az almalé állágú baracklevemmel. Jól laktam, túlságosan is.
Hogy holnap mi lesz? Hát, jó lesz tényleg most így átgondolni. 10-kor mindenképpen a suliban van jelenésem. Körbevezetnek bennünket, megmutatják a könyvtár használatát, elvégezzük a szükséges papírmunkákat - többekközt a diákigazolványt is. Aztán el kell mennem a rendőrségre, ideiglenes letelepedési engedélyt kérvényezni. Norvégiában ugyanis, aki 3 hónapnál tovább akar maradni, ilyet kell kérnie a helyi rendőrségen. Egyébként ilyet még nem pipáltam...Minden héten csak három napot van fogadás a rendőrségen. A többi napon mit csinálnak a rend őrei?? Vagy lehet hogy ez a norvég város még Jásziványnál is biztonságosabb?
Apropó, város... A tourinform irodában olvastam, hogy Aalesundot választották Norvégia legszebb településének 2007-ben. Azért ez nemrossz, ugye?
Most megyek, már alig várom, hogy kicsit beszélgessek Nórival. "Beszélgessek..." Hihetetlen nagy űr van bennem, mert hiába tudunk mikrofonozni, kamerázni egymással, nem nyugszik meg a szívem. Semmisem pótolhatja azt, amikor élőben, szemtől-szemben tudtunk egymással beszélgetni. Ezért hallja meg minden szerelmes ember, vagy olyanok, akik még csak udvarolnak:kapcsoljátok ki a számítógépet, smseket és ha van rá lehetőségetek, keressétek egymás társaságát! Én az is biztos, hogyha tehetném, most valahol kézenfogva sétálgatnék az én Nórimmal!
Nem baj, majd hamarosan újra megtehetem. Majd decemberben...c: A nagy hóban! Majd húzom majd szánkón - ....kocsival... :-D Ááá, hülyesíííg!
Üdv: Jocó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése