Strandoltunk!

Sziasztok!

Reggel keltem korán, mert szinte aludni sem tudtam a vízilabda döntő miatt, úgy vártam. Az éjszakához hozzátartozik még két történés. Egyik az, hogy a szobám elhelyezésétől fakadóan, szinte minden zaj ide gyűlik össze. 12 emeletes a ház, és én a 6-on lakom. Na szóval, nem elsőnek fordul már elő, hogy furcsa zajokat hallok. Egész pontosan, mintha az ágyat a falhoz lökdösnék és veszekednének. Attól tartok, hogy nem erről lesz szó, hanem valahol a házban nyulak laknak... Mert hogy szinte minden este hallani lehet ezt a fajta motoszkálást, arra enged következtetni, hogy az illető párocska igencsak szereti egymást. Szexuális életük igencsak rendben van. És nem is engedik zavartatni magukat azzal, hogy esetleg mi, a többi lakó, hallhatjuk őket. Erre már nem mondhatom azt, hogy az ő dolguk, mert olyan hangos néha, mintha mellettem csinálnák.. :-)

A másik dolog meg az, hogy nem tudom melyik ökör - ha elkapom biztos megagyalom - reggel hatkor nyitott ablakkal és ajtóval elkezdett techno zenét bömböltetni. Felültem és meg is néztem az órát. 5:45 volt. Kérdeztem ma aztán Balázst és Ricsit, hogy ők hallottak-e esetleg valamit az esti illetve a hajnali műsorból, de ők tettek róla, hogy tudjanak aludni elég mélyen.. :-P

Miután olimpiai bajnokok lettünk - mi is annak éreztük magunkat, annyira szurkoltunk és beleéltük magunkat - kis pauza következett. Ricsi és Balázs az este elégetett energiáját pótolta táplálékbevitel által, én meg boldoggá tettem magam és kisöprögettem a rezidenciám. Közben sikerült az Ebay-en vennem egy North Face kabátot. Cakummpakk 10 500 Ft-ot fog kóstálni a kézbesítéssel együtt mire az idomaimat lefödhetem vele.

Kettőre beszéltük meg, hogy lemegyünk és megmártózunk az óceánban. Frankón nézhettünk ki a norvégok számára, amint rövidgatyában és strandpapucsban megindultunk az óceán felé. Én nem totojáztam és egy szikláról placcsantam bele a jéghideg vízbe. Nem akarok hosszas anatómia elemzésbe bocsátkozni, hogy bizonyos testrészem hogyan reagált a hirtelen hőmérsékletváltozásra. Álljon ehelyütt itt egy svéd srác elejtett mondata, akivel nemzetközileg egyetértettünk abban, hogy nincs ki a négy kerekünk. Így fogalmazott: "I will not find my dick for 5 weeks, at least!" Akit érdekel a jelentése az járjon utána. Ricsi és Balázs a nehezebb utat választották, azaz hogy szép fokozatosan jönnek bele a vízbe.

Matrix 4. forgatásán, Neo dublőreként.

Kissé komikus, hogy mikor még szárazon sétáltunk a part felé, olyanokat állítottunk, hogy együtt átúszunk majd a szembenlévő szigetre, hisz mi az nekünk. Ehhez képest annyit mozogtunk, mint az a kisbálna, akit Ausztrália parjainál el kellett oltani, mert egy yachtot hitt az anyjának és azt követte egészen a kikötőig. Csináltunk egy kevés fényképet egymásról, ismét. Aztán inkább kiültünk a kövekre, amelyeket tökre kellemesen felmelegített a Nap, és beszélgettünk. Megvitattunk minden égető problémát, ami egy 20-25 éves fiatalaembert érdekelhet. Oktatás, család, munka, hölgyek stb. Ja, és mindannyian egyetértettünk abban, hogy "gusztustalan" helyre vetett bennünket a sors. "Nagy duzzogva néztük, amint a víz és az égbolt közé tornyosulnak a hegyek. Jól elszaladt az idő, és volt vagy fél 6 mire visszajöttünk a szállásra. Este szerintem filmnézés lesz a programom. De, hogy melyik film azt még nem tudom.

Büszke vagyok a származásomra, de egyúttal takarom a gondokat! :-)

Mitch Buchanan, Baywatch 61230345. része:

Nórival is beszélgetnék, de még mindig Ausztriában van, így folyton csak a legtömörebb beszélgetés világcsúcsát döntögetjük meg. De ha tudnátok, hogy milyen érzés ez... De ne legyek telhetetlen, ugye? A lényeg, hogy tudok róla legalább. Megnyugtattam magam? Hááát, fogjuk rá. Csak tudjátok azért tűnik ez annyira kevésnek, mert előtte annyit beszélgethettem vele, amennyit nem szégyeltem. Nagy a kontraszt, és nehéz hozzászokni. Ha Forrestnek sikerült Vietnamot túlélnie Jenny nélkül akkor nekem is menni fog. Aztán tudjátok...Mint a borsó, meg a héja!

Üdv:Jocó