Mikor ezt írtam, Jocónak akadt jobb dolga is (tehát Nóri), minthogy arcát a monitor fényébe borítsa, és helyzetjelentést adjon skandináv földi kalandjairól. Bátorkodtam hát egy bejegyzést írni. Visszaolvasva első mondatomat rá kellett jönnöm, hogy megteszi egyszerűbb fogalmazás is, nincs szükség barokk körmondatokra. A következő sorokban 14 éves ismeretségünkről olvashattok. Felmerülhetne a kérdés, hogy mindez már feljogosít más emberek blogjának összefirkálására. Azért került rá sor, hogy virtuális tintám megtekinthető legyen Júzsi oldalán, mert bármelyikünket megkérnétek, hogy nevezzük meg legjobb barátunkat, Ő bizony Szuklát/Táskást/NOSt/ esetleg szimplán Tomit mondana. Én pedig: Jotszit/Jottát/Jozsót / BaziJoet / Golyót .
Önfeledt benzinégetés - néma verzió.
Jocót 1995 – ben, első iskolaévünkben pillantottam meg. Azonnal szembetűnt, hogy ő a legnagyobb kisember. Ez későbbiekben sem változott. Mindenki közül kiemelkedett növekedési hormonjai kiváló működésének szembesítésében. Ez főként lábméretében nyilvánult meg. Minden tanévkezdéskor meg kellett, hogy állapítsuk, hogy már megint elhúzott jó néhány cm – el. Mindig Varga Petivel poénkodott elsőben. Emlékeim szerint elképedtem, hogyan lehet akkorákat nevetni nekik, azon, ahogyan Peti kifújja az orrát a padba . Mindenesetre nekik nagyon tetszett, és ehhez hasonló mulatságokon szórakoztak 7 évesen : D 1. – 3. osztályig felváltva ültek a szamárpadban, ugyanis előszeretettel tanúsítottak rosszcsont/eleven viselkedést. Első tanéveinkben a pedagógusaink jobbnak látták, ha alkalmaznak egy magatartási tabellát, aminek lényege az volt, hogy 4 smile – t felragasztottak rá, mint 1 – 1 függőleges főoszlop. Az évelején beadott igazolványképünket a vízszintes sorokban egy zsinegen húzogatva eldöntötték péntek délutánonként, hogy az éppen aktuális héten, hogyan is viselkedtünk. Így visszagondolva felettébb mulatságos, hogy arcmimikákhoz rendelték a kis deákokat. Lehet, hogy a tudatos, sikeres matematikára való nevelésre ment ki a játék, mondván, ha felsős lesz a gyerek vágni fogja a függvényeket. Én speciel nem éreztem meg később Lénártné matek óráin az egész hercehurca jótékony hatását. A vizuális típusúak kedvéért megcsillogtattam szerénynek mondható rajztudásomat:
Jelmagyarázat: 1. röhögő, nyelvcsapot mutogatós: Szent jó2. Jókedvű, mosolygós, fogak látszanak: Jógyerek az
3. enyhén mosolygós, közömbös arcot vágó: ha valakit idesoroltak be az csinált egy kisebb kaliberű galibát pl.: meghúzta egy lány haját
4. szomorkás: maga az ördög :D
J -à Jocó
T-à jómagam
Alap arcmimika.


1 megjegyzés:
Köszönöm, hogy fáradtál és írtál a blogomba. Úgy vélem, hogy aránylag kedves vagy!
De hogy a lábamat muszáj mindig kifigurázni, azt nem értem meg soha... Mi a baj vele? Legalább biztonságosabban állok. :-)
Üdv Neked Szukla!
Megjegyzés küldése